Tiki 1997-es pesti edzőtáborának meghívójáról:

1951. május 19-én született USA-ban, New Jersey államban, ahol már 6 éves korától gyakorolja a kardvívást. 2 évvel később a londoni Budokwaiban kezd judot tanulni. 1962-ben visszatér az USA-ba, ahol az idejét kizárólag a vívásnak szenteli. Rhodes mester Akadémiáján teszi meg az első lépéseket a iaido tanulmányaiban. Tanára, Otami Yoshiteru Sensei, a Tenshin Sho Jigen Ryu és a Muso Shinden Ryu oktatója, aki e mellett buddhista szerzetes a New York-i zen templomban.

18 éves amikor befejezi középiskolai tanulmányait az USA-ban és sikeresen felvételizik az oxfordi egyetemre, ahol modern nyelveket tanul. Folytatja a vívás és a iaido tanulását. 19 évesen, Svájcban találkozik először az aikidoval, kicsivel késôbb megismerkedik Tamura Nobuyoshi Senseijel, aki nagy hatással van rá. Félreteszi a vívást, teljesen átadja magát az aikido tanulmányainak: naponta 4-6 órát gyakorol, egészen 1981-ig, amikor is egy 15 hónapos japán útra szánja el magát.

Közben 1972-ben megkapja első dan-ját.

1973-ban tanítói állást kap a Cannes-i aikido klubban, ezért Cannes-ba költözik.

1974-ben megszerzi a fukushidoin tanári diplomát majd ezután ő lesz ennek a régiónak a technikai felelőse. 1975-ben megkapja a 2. dan-t aikido-ból. Hazalátogatásai alkalmával Otami mester dojo-jában gyakorol, majd találkozik Mitsuzuka Takeshi Senseijel, aki tökéletesíti iaido ismereteit és bevezeti őt a Shindo Muso Ryu jodo gyakorlásába. Egy alkalommal az a megtiszteltetés éri, hogy Doshu európai körutazása alkalmával ő lesz a segítője és ukéja a bemutatók nagy részében.

1977-ben az európai iaido szövetség technikai tanácsadója lesz. A kard útjának gyakorlásával kapcsolatban érdeklődése töretlen, különböző tapasztalatokat szerez az intenzív edzőtáborok ideje alatt, amelyeket olyan nagy nevek vezetnek mint Chiba Sensei, Nakazano Sensei, Tada, Arikawa és más mesterek, akik nem csak kitűnő pusztakezes technikáikat adják át neki, hanem egy mélyebb és különlegesebb ismeretét a fegyverek (ken, jo, tanto) tudományának.

1979-ben megkapja 3. dan-ját, ekkor ő a legfiatalabb a szövetségben ezzel a fokozattal.

1981-ben 15 hónapra Japánba utazik, ahol kardkovácsolást tanul. Ezzel egyidejűleg megismerkedik másféle hagyományos kézműves tudományokkal is, mint például fafegyverek gyártásával, a tok és a tsuba készítésével, a penge polírozásával, ezenkívül szent épületek építészete és a kerámia ipar is érdekli. Közben aikido, iaido és jodo tanulmányait is folytatja.

1981-ben megkapja a 4. dan-t.

1982-ben visszatér Japánba és megalapítja a Tradicionális Fémipart Kutató Csoport-ot. Még ebben az évben kinevezik a Francia Aikido és Budo Szövetség nemzeti technikai felelősévé.

1983-ban megírja első könyvét a japán budo-ról.

1984-ben, továbbra is aktívan tevékenykedve az aikido oktatásában, megkapja az 5. dan-t.

1986-ban újra Japánba utazik, ezúttal 6 hónapra.

1988-ban megkapja a 6. dan-t aikido-ból és az első fokú sportoktatói állami diplomát. Ebben az évben elvesz egy francia asszonyt, akitől következő évben ikrei születnek.

Napjainkban az FFAB igazgató tanácsának és a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának tagja, valamint a vizsgabizottságok alakításának felelőse.

Egy újabb könyv megírásán dolgozik, melynek témája a budo gyakorlása egy nyugati ember szemén keresztül. Legkedvesebb időtöltése a horgászás, amit fiatal kora óta gyakorol és amiről havonta cikkeket ír különböző francia és amerikai szakújságokba. E témával kapcsolatban jelent meg "A csomók a gyakorlatban" című könyve, mely a horgászok és a hajósok által használt csomókról szól.

Forrás: Kihon Aikido Honlap, Magyarország